Egészséges alvás

Alvás − útban az iskoláskor felé

photo 9

Az iskoláskorú gyermekek számára nehéz egyensúlyban tartani az alvási szükségleteket a tanulási és kulturális szükségletükkel. A szülők feladata nem csak az alvási órák megszabására és a megfelelő ágybetét kiválasztására korlátozódik.

Az alvásidő elérkeztével egyre gyakrabban ellenkezik gyermekünk, ahogy elkezd felnőni, fokozatosan megismeri környezetét és saját kapcsolatokat alakít ki. Különböző félelmek (sötéttől, szörnyektől stb.) miatt a gyermekek ’nehéztüzérségüket’ vetik be a szülők ellen zajló háborúban. Ők pedig tehetetlenek, amikor gyermekük sírni kezd, és azt követeli, hogy az egyik szülő legyen vele együtt az ágyban vagy szobájában addig amíg nem alszik el.

Arra törekedjünk, hogy soha ne büntessük vagy fenyegessük meg ágyba küldéssel gyermekünket. Az éjszakai alvást nem szabad negatív fényben feltüntetni. Arra kell nevelnünk gyermekünket, hogy aludni jó dolog, a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt. Ha gyermekünk attól szorong, hogy elhagyjuk éjszaka, próbáljuk meg személyes tárggyal kitölteni az űrt: takarót, kispárnát vagy egy babát adhatunk neki az ágyba.

Rendszeres legyen a lefekvés ideje

Következetesen tartsuk be a lefekvési időt. A gyermekek számára nagyon fontos határaik megismerése, ismerniük kell a napirendet, és azt az időpontot, amikor le kell feküdni – még ha ez egy kicsit mindig későbbre is tolódik. Ha a gyermeki ellenkezésre beadjuk a derekunkat, saját feladatunkat nehezítjük meg. Amikor a gyerekek elérik az iskoláskort (6-12 éves kor), napi alvásszükségletük még mindig 10-11 óra. Ebben a korban már jellemző, hogy a gyerekek alváshiányban szenvednek.

Az a gyerek, aki eleget alszik, körülbelül 15-30 perc alatt alszik el, könnyedén ébred és egész nap éber. Ha gyermekünk arra panaszkodik, hogy MINDENKI (ez általában három legközelebbi barátját jelenti) később fekszik le nála, azt kell elmagyaráznunk neki – bár ez sokszor nem könnyű –, hogy a javát akarjuk, és a későn fekvés nem tesz neki jót. Ebben a korban Prima és Bronze kategóriás matrac ajánlott.

Aludni és növekedni

Az alvás fontos szerepet játszik a test, különösen a csontok fejlődésében, és a testmagasság kialakulásában. Alvás közben – a mélyalvásról van szó – növekedési hormon (GH) termelődik. Ha gyermekünk nem alszik eleget, növekedése megáll, ha ez a hormon a szervezetben túlzott mennyiségben van jelen, gyermekünk nagyon magas lesz. A növekedési hormont az agyalapi mirigy (hipofízis) termeli, ez a hipotalamusz alatt helyezkedik el. A hormonnak többféle feladata van. Ezek a közvetlen és közvetett feladatok a szervezet különböző folyamataiban kapnak fontos szerepet: többek között a csontok és izomzat növekedésében, a fehérje lebontásában és a növekedésben is. Az alvás és a testedzés elősegíti a növekedési hormon termelődését. A kevés alvás negatív hatással van gyermekünk növekedésére. Ezért nem szabad engedni a kísértésnek, és hagyni, hogy gyermekünk ne aludja ki magát. A korspecifikus alvási zavarokat is orvosolnunk kell.

Az ágy minősége és az egészséges növekedés

Amikor szülők leszünk, egyik legfőbb feladatunk gyermekünk testi-lelki fejlődésének biztosítása, nem csak az alvási idők behatárolása. A gyermekágy kiválasztása szintén fontos eleme ennek a gondoskodásnak, a választáskor legyünk nagyon körültekintőek. Gyermekkorban a csontok még nem elég kemények, és gyermekünknek még mindig több alvásra van szüksége, mint nekünk. Ha gyermekünk görbe testtartásban alszik egy nem megfelelő felületen, hátgerince egész élete folyamán görbe maradhat. Nagyon fontos a gyermekágy minősége, hogy a megfelelő alátámasztás biztosítva legyen, és a fekhely tökéletes komfortérzetet nyújtson a pihenéshez és az egészséges fejlődéshez. A gyermekünknek megfelelő ágybetét általában rugós, több rétegből álló, középen keményebb matrac. Ne tegyünk a gyerekszobába televíziót. A televízió jelenléte a rendszeres lefekvés megtagadáshoz vezet, és késlelteti az elalvás idejét. Sivan professzor szerint már kiskorban sem szabad megengedni, hogy gyermekünk a televízió előtt aludjon el. Ezek a Cardo ágyak biztosan egészséges alátámasztást nyújtanak a fiataloknak.

Az éjjeli bevizelés biztosan szégyen?

Az éjjeli bevizelés mind a gyermekben, mind a szülőben szégyenérzetet kelt. Ez az egyik leggyakoribb gyermekkori alvási tünet.A gyermekek általában teljesen természetes módon, szoktatás nélkül is már 2-4 éves kor között szobatiszták lesznek. Ha azonban a bevizelés 6 éves kor után is folytatódik, az problémát jelez. Bizonyos idő múltán a bevizelés az esetek többségében elmúlik. A 4 éves gyerekek 25%-a bevizel, a 6 éves gyerekeknél 15%-ra csökken ez az adat, 12 éves korban már csak 5%-ról beszélnek. A 18 évesek 2%-a még mindig szenved ettől a tünettől. A fiúk körében sűrűbben fordul elő, mint a lányoknál. A tünet megjelenésének genetikai okai is lehetnek. Ha gyermekünk bevizel, biztosan volt a családban közeli rokon, aki szintén szenvedett ettől gyermekkorában. A bevizelésnek több oka is lehet. Az esetek kisebb részében pszichológiai, fiziológiai vagy urológiai oka van. Az esetek többségében azonban gyermekünk egyszerűen nehezen tanulja meg vizeletét visszatartani. Sivan professzor rámutat arra, hogy ha az alvás közben leáll a légzés, az bevizeléshez vezethet.

“Száraz” tanácsok

• Dicsérjük meg gyermekünket minden szárazon átvészelt éjszaka után! Soha ne alázzuk meg vagy büntessük őt, ha bevizelt. A kényelmet nyújtó pelenkától próbáljunk meg megválni minél
előbb: ezzel tulajdonképpen nem gyermekünket óvjuk, hanem csak az ágyát.
• Figyelmeztessük, hogy ürítse húgyhólyagját elalvás előtt!
• Ne ébresszük fel az éjszaka folyamán, csak azért, hogy vizelhessen! Ebben az esetben mintegy ’átvállaljuk tőle a vizelés felelősségét’, így késleltetjük önállósodását és fejlődését.
• Ne akadályozzuk meg gyermekünket abban, hogy alvás előtt igyon! Ha kevés húgyhólyagjában a folyadék, akkor a gyermek hozzászokik ahhoz, hogy ’kis nyomáson’ működjön. Meleg nyárban, még kevésbé ajánlott a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel korlátozása.

Ha gyermekünk elérte az iskoláskort, és a bevizelés még mindig fennáll, forduljunk orvoshoz. Gyógyszeres kezelés vagy riasztó (csipogó) használata segíthet.

Kapcsolódó cikkek:


Vissza az Egészséges Alvás oldalra

Tovább a következő cikkre

Share this post on Google+