Az idősebb korosztály egészséges tagjain végzett kutatások során kimutatták, hogy mindössze 1%-uk szenved alvászavaroktól. Az idős társadalom általánosságban viszont nagyobb mértékben szenved alvási rendellenességektől – ennek oka a rossz egészségi állapot.
Fontos, hogy időskorban is odafigyeljünk az alvási szokásainkra, hiszen ebben az időszakban az alvás meghosszabítja az életet. Időskorban az alvási idő megrövidül, és az alvás ciklusai is megváltoznak. Sőt, az idősek körében az elalvás is hosszabb időt vesz igénybe. A mélyalvás szakasza rövidebb lesz, sűrűbbek az ébredések, hiszen maga az alvás is felületesebb. Továbbá, sokszor jellemző a korai ébredés, ami már a reggeli órákban fáradtságérzetet okoz.
A számok önmagukért beszélnek
A csecsemőknek kb. 22 óra alvásra van szükségük, a kisgyerekeknek 14 órányira. Felnőttkorban szervezetünknek elég a napi 8 óra, időskorban 5-7 óra vagy akár ennél kevesebb is elegendő. Mindezeken túl előfordul, hogy az idősek napközben is alszanak, habár jól tudják, hogy az éjjeli pihenésüknek ez nem tesz jót. Fontos megjegyezni, hogy egy-egy ébren eltöltött éjszaka nem használ az életmódunknak, de nem ismertek mellékhatásai. Ha ezt gyakran megismételjük, azzal gyorsítjuk az agy öregedési folyamatát. (Bár egy ilyen matracon nem sokat leszünk ébren.)
A korral együtt jár
A problémák különböző okokra vezethetők vissza. Az összes fenti tünet idősekre jellemző pszichológiai folyamatokból ered. Időskorban a mélyalváshoz szükséges hormonmennyiség szintje (pl. a növekedési hormon) nagyon alacsony. Kevés a melatonin az idős szervezetben, mely az elalvási és az ébrenléti majd az alvási szakaszok szabályozását segíti elő; ennek következtében biológiai óránk is ’elállítódik’, korábban leszünk álmosak, és még korábban ébredünk fel. Köztudott, hogy időskorban nem ritka az olyan betegségek előfordulása, amelyek az alvás minőséget is megzavarhatják. Az ilyen betegségek az alvás folyamatosságát zavarják meg, ezáltal meggátolják a mélyalvást. Az efféle betegségek közé sorolhatók a fájdalmak, a légzés megszakadása, ízületi fájdalmak, többszörös ébredések. Feszültség és szorongás gyakrabban fordul elő, mint fiatalabb korban. A rendszeres gyógyszerszedés, ami időskorban jellemző, szintén nem tesz jót az alvási folyamatnak (a vérnyomás-szabályozók, szívgyógyszerek, cukorbetegségre, légúti megbetegedésre, az emésztőrendszerre, és onkológiai jellegű megbetegedésekre szedett gyógyszerek). Amennyiben az alvászavart a gyógyszerek okozzák, az eset jobban
kezelhető.
Ne aludjunk el a televízió előtt!
Mennyire gyakoriak az időskori alvászavarok? A szakértők véleménye különbözik e tekintetben. A kutatók egy része azt állítja, hogy az idős betegek egyharmada panaszkodik alvásproblémákra. Másik részük szerint az idős betegek fele szenved alvászavaroktól. A száraz statisztika azt mutatja, hogy az idősek 35-50%-a szenved ettől a problémától. Figyelembe kell azonban vennünk azt a tényt is, hogy az alvászavarral kapcsolatos statisztikák és a valós értékek között különbségek lehetnek, hiszen az orvosok sem mindig veszik figyelembe az idősebb betegek ezzel kapcsolatos panaszait. Fontos leszögezni, hogy ez a probléma orvosolható. Elsősorban a jó egészségi állapottal rendelkezőknek létfontosságú, hogy jobban odafigyeljenek az alvásra. A megfelelő testedzés (ennek megkezdése előtt ki kell kérni orvosunk véleményét) sokat javíthat az alvás minőségén minden korban, időskorban is.
A könnyebb testmozgás (pl. séta) azok számára is ajánlott, akik valamilyen egészségügyi problémában szenvednek, de csak az orvos engedélyével, és csak olyan időszakban, amikor a biológiai óránkat nem zavarjuk meg vele. Mellőzzük a napközbeni alvást, vagy ha nem tudjuk, akkor csak rövid időre pihenjünk le. Továbbá ne aludjunk el bekapcsolt televízió mellett. A nehéz étkezésekről és szeszesital-fogyasztásról már írtunk korábban, a leírtak itt is helytállóak.
Kapcsolódó cikkek:
- Hány órát kell aludnunk kor és nem szerint?
- Alvás minőségét befolyásoló tényezők
- Alvás – útban az iskoláskor felé
Vissza az Egészséges Alvás oldalra
Tovább a következő cikkre
